A verőfényes utcáról félhomályba borult helyiségbe engedjük egymást udvariasan. Huszonhetes szám alá érkeztünk meg hosszú utunk végén, ha jól emlékszem. Jobbkéz felől Bob Marley szellemét idéző, meglepett arc bújik ki a magas pult mögül. Kölcsönös megilletődöttségünk csendjét egyik szemöldökének felhúzásával feszíti túl.
- Neilt keressük.

Végigmér: "- Mér?" - olvasható ki vasakkal sűrűn díszített szeméből.
- Magyarországról jöttünk. - Aznap akkor nyugtázom először, hogy az FBI-fekete öltöny-jelmez nem volt a legszerencsésebb választás mára.
- "Hívom." - közli röviden.
Telefon a célszemélynek; a szemkontaktus alól felszabadulva időt nyerek tekintetem körbefuttatásához.
Itt vagyunk hát. Ez a wadmacska-alom. Tehát minden innen ered.

A bejárattól balra, a pulttal szemben, ahogy innen látszik több nagy szoba nyílik egymásból. Mindegyik közepén nyolcszögletű asztalok, azok minden oldala felé egy számítógép néz középről. Valószerűtlen alakok merednek a monitorokra, mégis igazi munka folyik itt. Szállítmányokat készítenek össze a kintről beszűrődő halvány fényben. Bármelyik Penge-film statisztáinak elmennének, mégis irodában dolgoznak. Ez otthon elképzelhetetlen. Még.
Mögöttük a falakon piros fiókrengeteg felmatricázva a megfelelő kódokkal. Itt tartják a készletet, szépen, rendben.
Szemben a csigalépcső egyre hangosabban kopogni kezd. Marley reinkarnációja visszamerül az asztalát borító sárga műanyag DHL tasakok árnyékába és folytatja a postázást.
Lassan lekanyarodik a házigazdánk. Lépésről lépésre válik láthatóvá. Sportcsuka, szürke farmer, fekete, füstölgő Desert Eagle-t és egy jó tanácsot ábrázoló póló, szimpatikus arc. Rengeteg vas. És persze teljes kartetkó. Hiper-igényes munka.
Újabb adásszünet.

A MIB-szerkó ismét hatott. Mindannyian feldolgozzuk a látottakat, de mi megint sokkal toleránsabbak vagyunk.
Nagy levegővel megtöröm a csendet.
- Szevasz, megjöttünk.
- "Aha, oké, szevasztok! Tom vagyok. Gyertek fel." - Mi is bemutatkozunk.
A csigalépcső csak fél fordulatot tesz az emeletig. A folyosó falán végig fétis és old school poszterek. Mindenfelé irodák nyílnak. Mindenki ultra-exrtém, mindenki dolgozik. Nálunk persze már ez magában is ultra-extrém lenne. A legvégéig megyünk. Háromszemélyes munkahelyre jutunk, ennek megfelelően még ketten várnak itt. A cuccaink alig tudjuk letenni, de egy pillanat alatt udvarias sutasággal megoldják, sőt kerítenek nekünk ülőhelyeket is. Kabátok fel valahova.
Az egyik arc Neil, a másiknak nem értem a nevét. Biztosan becenév. Mosolyognak. Az jó.
Kis raszta szőke villan át a szobán egy kedves mosollyal, de kösz, nem kérünk kávét.
- Srácok, hoztunk nektek egy kis apróságot. - Néhány üveg Hungaricum vándorol kézről kézre a címzetteiknek.. mézes-mázos barack, sokputtonyos boresszencia és egy kis gyomorkeserű. Mindegyiken van angol mese. Ez volt kiválasztásuk egyik fontos szempontja.
Csak annyit fűzünk hozzá, hogy: - Ne tegyétek a polcra..
Mindannyian hangsúlyozottan különlegesek, de így ránézésre tuti, hogy a reptéri fémdetektor kellemes kis időtöltést kínál nekik.
Komoly varrások és ékszerek, mint mindenkin a cégnél.
"G" ügynök elmondja, hogy kicsit hülyén érezzük magunkat az öltönyök miatt, de mostmár mindegy.
Kezdenek felengedni. Mi is. A repülőút, a túlélő-túra a Sohóban és a vonatozás a hangtalan kocsiban azért elég kemény volt, de már megérte.
- Azért jöttünk, hogy megismerjük a céget, kicsit megnézzünk titeket, a boltot, de előtte meséljetek magatokról, ha nem gond.
- "Oké, persze. Mi érdekel benneteket?"
- Nagyjából minden.

Persze előre leegyeztettük és vártak is minket, de most kicsit elgondolkodva összeszedi fejben a legfontosabb dolgokat, majd elkezd mesélni. Tom hat éve dolgozik a Wildcatnél, de amint tudja tizenöt évvel ezelőtt kezdődött minden. A Főnök akkor fogott bele az üzletbe.
A nyugati világban a piercing annak idején még eléggé marginális szerepet töltött be az ékszerek piacán, főként a fétis szubkultúra kiegészítője volt. Az évek során széleskörű hódításba kezdett, nagy népszerűséget vívott ki a szépségipar és a divatszakma minden területén.
Ezen fejlődésnek köszönhetően a fő irányként a testékszerek fejlesztését tűzték ki célul. Az új termékek tervezését az eredeti filozófiájuknak megfelelő kettősség jellemzi. A fejlett formaviláguk és azon tény fontosságának megértése, hogy a legmagasabb minőségi szintű alapanyagok felhasználása az elsődleges irányelvünk kell legyen, amely a legapróbb részletek kidolgozásával párosul.
Senki nem zavar minket, de a ezen a ponton felajánlja, hogy nézzünk körül lent is, ha van kedvünk.. Ne habozzunk!
Lefelé ballagva folytatja. Mire az első nyolcszögletű asztalhoz érünk, már ott tartunk a történetben, hogy egyes termékek bemutatásával támasztja alá az elmondottakat és így illusztrálja, hogy miért is válhatott sok termékük ipari alapszabvánnyá mára. A belső szobában találkozunk a Mad Max második része bandavezérének alteregójával is, aki épp egy SAP rendszeren dolgozik vörös tarajjal-, és sárkány tetoválással, ami a teljes koponyáján körbefordulva haragosan hányja örök tüzét.. Tom folytatja a tárlatvezetést: "Mindezek okán - mi a Wildcat-nél - az elsők lettünk és hiszem, hogy továbbra is azok maradunk ezen a területen. Ezen túl is a legjobb minőséget fogjuk szolgáltatni, a legbiztonságosabb ékszereken keresztül, az elérhető legkedvezőbb áron."
- Ne haragudj, ez eléggé sablon marketing szövegnek hangzik, nem gondolod? Ilyen "leg"-eket nálunk otthon már senki nem is mondhat..
- "Röviden: Olyan ékszereket készítünk, amelyeket mi magunk is szívesen hordunk. Csak nézz körül!" - mosolyog meg kissé és azt hiszem értem már miért.
Ez nem csupán egy munkahely, de a végső következtetést még nem vontam le.. jobban is tettem.
A második szortírozó helységből a belső raktárakba jutunk. Itt aztán van minden szem-szájnak ingere. Hogy is mondjam? Egy kicsit más termékkör.. tudod, a kétkezes hancúrrakéták és anál intruderek arzenálja. Kristályokból, ólommentes üvegből, orvosi acélból. Minden csillog-villog. A hihetetlen formák mellett főleg a gigantikus méretek döbbentenek meg az örömszerző eszközök garmada mellett végigszaladva. Persze nem bírjuk ki röhögés nélkül.
- "Átugrunk az üzletbe?... Érdekel az is?" - teszi fel a felesleges kérdést.

Két perc mulva úton vagyunk a forgalmas nyaralóváros szikrázó napsütéses utcáin. A tempó kissé feszített, de tartjuk a lépést. Közben mesél, kicsit mi is Magyarhonról.
Az üzlet egy központi utcában található és hát hogy úgy mondjam, ízzig-vérig vad.
A kirakatban dekorációként hatalmas gépláncból és üvegből készült polcrendszer, rajta mindenféle témábavágó szuvenír. A háromszintes bolt földszintjének mennyezetéről zsugorított bennszülöttfej-preparátumok lógnak a Föld minden tájáról. A falak tele fotókkal, poszterekkel, melyek néha a sci-fi határait súrolják egyes fakírok produkcióinak bemutatásával. Az ékszerválaszték elképesztő. Az arany piercingek és az ezüst gyűrű-méretsorok csillognak a vitrinekben a rájuk irányított fényben. Ruházat, kiegészítők, nyakláncok, karláncok, formáikban a képzelet határain innen és túlról egyaránt.
- "Az utóbbi években újra és újra tanui lehettünk annak, hogy sokan másolják, sőt próbálják reprodukálni a dizájnjainkat." - vigyorog Tom, amint az egyik - több, mint 10 dkg (!) tömegű gyűrűt csodáljuk.
Arra a kérdésre, hogy mit tesznek ez ellen, sejtelmesen ad egy kissé kitérő, sablon választ. Lényegében azt mondja, hogy továbbra is szilárdan bíznak a gyártási technológiáikban, melyek őket igazolva az első számu tervezővé és gyártóvá emelték a testékszerek piacán. Ennek köszönhetik a szakmai hírnevük. Mint a továbbiakban kiderül, a testékszerek népszerűsége maga után vonta, hogy a piacot elárasztották az olcsó ékszerek, a figyelmetlenül elkészített, alacsonyabb rendű, esetenként veszélyes anyagokból készített termékek. Ezzel szemben büszkék az ékszereink minőségére, amit a felhasznált anyagok ellenőrzött összetevőinek biztonsága garantál. A testékszerek minőségi mutatója tehát a fejlesztés és a biztonság.
Az alsó szinten ismét belebotlunk a raktárból már ismert szerszámkészletekbe, csak itt még részletesebben tekinthetjük meg a belsőleg felhasználható testápolókat.
-"Igen.." - mondja alkalmi idegenvezetőnk - "egyre inkább tapasztalható kereslet a minőségi termékekre ezen a területen is."
Úgy látszik, hogy a vásárlók válogatás nélkül válogatnak, vagyis egyre igényesebbek.

Visszafelé ballagva még elmeséli, hogy több év munkájának gyümölcseként megteremtettek egy világszerte működő hálózatot - Japántól Braziliáig, Kanadától Dél Afrikáig -, mely országonként helyi disztribútorokból és bemutatótermekből áll, ami biztosítja, hogy termékeik bárhol közvetlenül elérhetőek legyenek.
Ezen hálózaton keresztül látják el a legnagyobb ékszerüzleteket, profi piercing és tetováló szalonokat - és rajtuk keresztül legfőképp az egyéni ügyfeleiket.

Mit mondhatnék? Ezek az emberek nemcsak elhiszik, hogy jók, hanem büszkék is az elsőségükre. Kellemes élmény volt.
Legalább annyira, mint a kirándulás végeztével gurítani egy hideg pint-ot.

Tattoo Magazin - IV. évfolyam 4. szám.